Az égőgbe zárt napfény

A modern életmód hatására jelentősen csökkent a nappali fényben eltöltött órák száma, ugyanis mindössze 10%-át töltjük a szabadban a többit zárt térben, betonfalak és üvegtáblák mögött a természetes fénytől elszigetelten

A fény hatása szervezetünkre

A fény több mint világosság, és több mint energia.
A fény táplálék, nem csak a növényeknek, hanem nekünk, embereknek is.
A fény orvosság, a gyógyító fényben pedig legalábbis bizonyos mennyiségben helye van az UV-fénynek is.

A fény az élet és az egészség egyik legfontosabb forrása

A modern életmód hatására jelentősen csökkent a nappali fényben eltöltött órák száma, ugyanis mindössze 10%-át töltjük a szabadban a többit zárt térben, betonfalak és üvegtáblák mögött a természetes fénytől elszigetelten.  Száz esztendővel ezelőtt ez az arány még 90% volt.

A szemünkbe behatoló fénynek két fontos funkciója ismeretes: optikai tartománya a látóidegeken keresztül lehetővé teszi a látást, energetikai tartománya aktiválja az anyagcserét és hormonrendszerünk mirigyeit.

A természetes napfény, anélkül, hogy közvetlenül észlelnénk, óriási hatással van egész szervezetünkre. Nem csak az ébrenlét és az alvás ritmusát szabályozza, de hatással van a hormonrendszerre, szabályozza a vérnyomást és az anyagcserét, fokozza a méregtelenítő mechanizmusokat.

A napfénnyel kapcsolatban sokat hallani az ibolyántúli sugarak káros hatásáról, hasznukról annál kevesebbet.

Vajon az embernek szüksége van UV-fényre?

Kétségtelen, hogy ha túl sok éri testünket, az káros, kis mennyiségben hasznosnak tudunk, pl. a vitaminokkal vagy az életfontosságú oxigénnel. Ennek ellenére aligha van olyan ember, aki a vitaminmentes táplálkozást propagálná, vagy szobája levegőjéből ki akarná szűrni a veszélyes oxigént.

Az emberi szem számára láthatatlan UV-fényt általában három tartományra osztjuk: UV-A (400-320 nanométer), amely a látható ibolyaszínű fényhez kapcsolódik, az UV-B (320-290 nanométer) és az UV-C (290-100 nanométer). Utóbbi az élőlényekre erősen káros, de bolygónk légköre szinte teljes mértékben kiszűri, így nem jut el a Föld felszínére - legalábbis addig, míg az ózonpajzs ép. Az UV-A és UV-B tartomány ezzel szemben bizonyítottan életfontosságú az élőlények szempontjából.

Mindezt több orvosi kutatással igazolták, hogy a természetes napfény UV-tartománya fontos, pozitív élettani hatást gyakorol szervezetünkre. A kizárólag mesterséges megvilágításban tartott kísérleti személyek szervezetében jelentős mértékben megemelkedett a stressz hormonok szintje, amely természetes napfény hatására visszaállt a normális szintre.

A napfény, ill. a napfény teljes fényspektrumát kisugárzó fényforrások UV-tartománya befolyásolja az agyalapi mirigyet, amely hormonrendszerünk fő irányítója. Ez a folyamat tehát szoros kapcsolatban áll a nemi hormonok működésével. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó az a tény, hogy a civilizált államokban, amelyekben az emberek nagy része szinte állandóan mesterséges világítás alatt él, az utóbbi időben járványszerűen terjed az impotencia.

Kutatásokkal bizonyították, hogy igenis szükségünk van bizonyos mennyiségű ibolyántúli UV-fényre, hogy megőrizhessük egészségünket. Ebből pedig az ipari államokban lakó emberek már most is túl kevéshez jutnak hozzá. E ténnyel sokan a civilizációs betegségek egész sorát hozzák kapcsolatba, többek között a rákot, a cukorbetegséget, az elhízást és az alkoholizmust.

kulunbfeny.jpg
 
Az otthonunkban és munkahelyünkön világító lámpák, fénycsövek nem bocsátanak ki UV-fényt és a spektrum csak egy töredékét tartalmazzák. A fénycsövek folyamatosan vibráló fénye, bár ezt nem vesszük észre, de az agyunkat állandó nyomás alatt tarja. Folyamatosan diszharmóniához vezet az egész testünkben, kezdve a szem túlterhelésével. A szemgolyó sokkal jobban szűkül, mint napfény hatására, ami photophobiához vezethet, de első sorban a zöld hályog kialakulásának hajlamát erősíti. Egyre több SAD (téli depresszió) szindróma jelentkezik, amelynek jelei hirtelen hangulatváltozás, energia hiány, depresszió. Ez a jelenség többször mutatkozik sötét őszi és téli hónapokban. Mindnyájan tapasztalhatjuk, hogy hangulatunk és közérzetünk nagymértékben függ a fénytől. Míg júniusban a napsütéses órák száma naponta átlagosan 17 óra, januárban ez az idő, napi 7 órára csökken. A búskomorság mellett romlik koncentrálóképességünk, fizikai teljesítőképességünk, kedvetlenekké válunk, gyengül immunrendszerünk, ilyenkor jelentősen megnő az infarktusok száma is.

Ha hiányzik a természetes napfény, lassabbul az anyagcserénk, gyorsabban elfáradunk, kevésbé vagyunk ellenállóak a stressznek, és hajlamosabbak vagyunk a betegségekre. A nem megfelelő mesterséges fény szem fáradsághoz, szemhéj vibrálásához, szemüveg használathoz, fejfájáshoz, fáradsághoz, ingerlékenységhez, szorongáshoz, depresszióhoz, édesség utáni fokozott vágyhoz, valamint koncentráció és motiváció zavaraihoz vezet.

Gyakorlatilag egyre nagyobb mértékben szenvedünk hiányt.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 2
Heti: 4
Havi: 9
Össz.: 8 357

Látogatottság növelés
Oldal: A fény hatása szervezetünkre
Az égőgbe zárt napfény - © 2008 - 2024 - napfenyego.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »